Minden könyvmoly szembesül élete egy vagy több pontján is azzal, hogy a könyvei bizony kinőtték a rendelkezésre álló helyet. Sajnos manapság már ritka, hogy valaki akkora házban éljen, hogy külön helyiség jusson a könyveknek egy könyvtárszoba képében, így meg kell elégedni azzal, hogy a nappaliból, a hálóból, esetleg egy-egy emeleti közlekedőből csípünk le annyi teret, hogy odaférjenek az olvasmányaink.
De hogy minek szorítsunk helyet? Mely könyvek legyenek azon szerencsések, akik helyet kapnak a véges polcokon? Erre egy lelkes moly bizonyára tudna felelni, mi most azonban azoknak szeretnénk irányt mutatni, akik esetleg el vannak veszve a könyvek labirintusában.
Venni vagy nem venni? Ez itt a kérdés!
Ha heti egy könyvet elolvasunk, akkor minden héten felmerül a kérdés: megvegyünk-e minden regényt, ami a Mai-Könyv.hu kínálatában van, vagy esetleg lesz olyan, amelyet inkább a könyvtárból kölcsönzünk ki?
Gyakorlott könyvmolyok tisztában vannak azzal, hogy nem minden könyvet kell megvenni. S hogy mi alapján kerül az egyik könyv a megvásárolandó, a másik pedig a kölcsönözni kívánt kategóriába?
Többnyire azon múlik, hogy tervezzük-e még újraolvasni, vagy elég volt egyetlen egyszer átrágni magunkat rajta, és soha többé nem fogjuk a kezünkbe venni.
Egy ilyen kérdés alapján viszonylag könnyű a döntés, ugye?
Persze a végén teljes mértékben az egyéni ízlés fog dominálni, így nem baj, bármilyen furára is sikerül a könyvtárunkat összeállítani. Most már csak az lesz a kérdés, hogy milyen rendszer szerint pakoljuk majd fel őket: szín alapján? Esetleg külön a szépirodalom, külön a szórakoztató irodalom? Megannyi kérdés, amire a válasz egyértelműen bennünk van!
Mi legyen a “maradékkal”?
Persze mire egy könyvmoly eljut oda, hogy “okosan” válogassa meg, hogy mely könyveket veszi meg, és melyiket elég csak a könyvtárból kikölcsönözni, addigra elég nagy kupac olyan könyvet halmozott fel, amelyeknek alapos szelektálás után a banánosdoboz lesz a lakhelye.
A doboz azonban csak átmeneti stáció, választhatunk aközött, hogy antikváriumnak, könyvmentőknek adjuk-e őket, esetleg néhány darabot mi magunk bocsátunk áruba különböző közösségi oldalakon vagy erre szakosodott applikációkon keresztül.
Sajnos azonban bármennyire fájó is kimondani: a könyv élettartama véges, azaz lesz olyan, hogy annyira koszos, régi és elnyűtt lesz, hogy jobb lesz, ha kikerül a szemétbe – természetesen újrahasznosítás céljából.
Magánkönyvtár kialakítása – ez lebegjen a szemünk előtt!
Amikor egy-egy újabb olvasnivalót készülünk beszerezni a TBR listánkat rövidítve, akkor mindenképpen tegyük fel magunknak a kérdést: ez a könyv “egyszer olvasós” lesz, vagy jobban szeretnénk, ha felkerülne a könyvespolcunkra, mert akár a későbbiek során szeretnénk újraolvasni, akár szeretnénk, hogy a gyermekünk, gyermekeink részére komplett könyvtárat hagyjunk örökül – tele értékes darabokkal!
